A jelenet a Lofoten-szigetek drámai, zord csúcsai között megbúvó Austnesfjord lélegzetelállító látképével bontakozik ki. A művész mesterien ragadja meg a norvég táj nyers, vad szépségét. Az előtérben sziklás és ritka növényzet textúrált kiterjedése dominál, melynek földszínei kontrasztban állnak a fjord hűvös kékjeivel és zöldjeivel.

A kompozíció a tekintetet a fenséges hegyek felé vezeti, melyek sziluettjét a fény és az árnyék kölcsönhatása lágyítja. A művész technikája, mely a finom ecsetvonásokban és a színek finom átmeneteiben nyilvánul meg az égen, a mélység és a hangulat érzetét kelti. Az összhatás a derűs nagyszerűség, a természet erejének és nagyságának bizonyítéka. Szinte érzem a friss levegőt, és hallom a tengeri madarak távoli kiáltását, a vadon igazi szimfóniáját.