A mű egy fiatal lányt ábrázol, aki ül és egy ágban citromot tart a kezében. A művész a lány élénk személyiségét hangsúlyozza figyelemreméltó öltözetén keresztül — egy drámai rózsaszín ruhán fekete részletekkel, amely ártatlanság és játékosság érzését kelti. A lány göndör, kócos haja, mely gazdag aranyszínű árnyalatokban van megfestve, kontrasztba kerül a sötét háttérrel, kiemelve élénk jelenlétét a sötétség közepette. Millais figyelme a ruhájának hajlításaira élethűséget visz a jelenetbe; mintha a szövet suttogná a múlt titkait, rezgésekkel tölti meg a még meg nem írt történeteket.

Érzelmileg, a festmény nosztalgiát és meleget közvetít, meghívva a nézőt, hogy fontolja meg a gyermekkort illető múlandóságot. Ahogyan a lány megjelenik — elveszett a saját világában, egyfajta töprengéssel — vonzza a figyelmet, és reflexiót provokál a saját gyermekkori emlékekkel kapcsolatban. Az 1860-as évek történelmi összefüggése, egy jelentős művészi fejlődés időszaka Angliában, hozzájárul a mű mélységéhez, mivel Millais a Preraffelita Testvériség tagja volt, amely a szépség újradefiniálására törekedett a realizmus és az élénk színek által. Ez a darab ilyen értelemben a mozgalom művészi bizonyítéka, és megörökíti azt a pillanatot, amely egyaránt intim és egyetemes, rezonálva bárkivel, aki valaha is elbűvölt a fiatalság varázsa.