Ebben a kifejező műben dinamikus jelenet bontakozik ki, amely azon emberek csoportját ábrázolja, akik a Onegai-öbölből hajókat húznak ki. A figurák a középpontban helyezkednek el, érzékeltetve a sürgősség és a munka egyvelegét. Közöttük mind orosz hagyományos öltözékbe öltözött férfiak, mind katonák láthatók, az arckifejezéseik szilárd elhatározást és koncentrációt sugallnak e küzdelmes feladatra. A közepén a monumentális sziklák természetes akadályokat sejtetnek, amelyek tovább fokozzák erőfeszítéseik jelentőségét. A sötét erdő háttér és ruháik világosabb színeinek éles kontrasztja hangsúlyozza az akció láthatóságát, miközben a néző tekintetét ezektől az élettel teli munkásoktól vonzza.

Miközben nézem ezt a művet, szinte hallom a víz fröccsenését és a levelek suhogását – az életvidámság légkörét. A színek összessége fokozza az Észak kíméletlen éghajlatát, miközben történelmi háttérre is utal: Oroszország ambíciója a flotta kiterjesztésére és modernizálására a 18. században. Ez a pillanat, élénk realizmus által megragadva, tükrözi a Péter I alatti társadalmi elkötelezettséget, összekapcsolva a történelmet és a művészeti ragyogást, ami ma is visszhangzik az időn és téren át.