A kompozíció a kontrasztok tanulmánya. A modell sima, sápadt bőre drámaian kontrasztban áll a kanapé élénkpirosával és a háttér hűvös, tompa zöldjével. Az arany színű szövetzuhatag egy újabb réteg textúrát és színt ad, a szem számára egy vizuális lakoma. A póz, egy hátulról látott alak, lustálkodva pihen, intimitás és magánélet érzetét kelti, arra invitálja a nézőt, hogy figyelje meg a csend pillanatát. A művész fény- és árnyékhasználata tovább fokozza a formát, finom árnyalatokkal faragja a testet, a bőr szinte világít a gazdag, telített árnyalatokhoz képest.