Ez a gyengéd jelenet két gyermeket ábrázol, akik szorosan egymás mellett ülnek egy fűvel borított parton, egy nyugodt, tükröződő vízfelület mellett. A művész ecsetvonásai lazák, mégis precízek, megragadják a fű puha textúráját és a gyermekek ruhájának finom redőit. A színpaletta gazdag zöldekből, földszínekből és tompa kékekből áll, békés késő délutáni hangulatot idézve. A fiú háttal ül, mezítláb és lazán, míg a lány gyengéd arckifejezéssel csendes beszélgetésbe merül, egy közös intimitás és fiatalkori ártatlanság pillanatát sugallva.

A kompozíció természetesen vezeti a tekintetet a figuráktól a csillogó vízhez és a sűrű növényzethez a háttérben, békés harmóniát teremtve az emberi jelenlét és a természet között. A kép érzelmileg nosztalgiát ébreszt az egyszerűség és a gyermekkor nyugodt öröme iránt. Impresszionista stílusa és gyengéd témája azt az időszakot tükrözi, amikor a művészek az élet múló pillanatait igyekeztek megragadni, a fényre és a légkörre helyezve a hangsúlyt a merev részletek helyett.