A jelenet egy velencei épület pazar homlokzatával bontakozik ki, amely a vászon bal oldalán dominál; bonyolult építészeti részletei arany fényben fürdenek, éles kontrasztban a fenséges kék égbolttal. A laza és kifejező ecsetvonások megragadják a kő textúráját, a fény és az árnyék kölcsönhatását. Gondolák egy menete navigál a vízi úton, sziluettjeik narratív réteget adnak a kompozícióhoz. A művész mesterien használ meleg és hideg tónusú palettát, hogy a nagyszerűség és a bensőségesség érzését idézze elő: a víz és az ég hideg kékjei és zöldjei tökéletesen kiegészítik az épületek meleg okkerét és aranyát, valamint a zászlók rózsaszín árnyalatát, amelyek magas árbócokból lobognak, megfogva a szelet. Ezek a zászlók ünnepi hangulatot adnak, a város távoli látképe, jellegzetes építészetével, kiegészíti az ikonikus velencei látképet, miközben a könnyed félhold az égen lebeg, egy csipetnyi derűt adva az ünnepi hangulathoz.