Ez a magával ragadó portré a nézőt a századforduló elegáns légkörébe kalauzolja, ahol az alany tartása és bája finom, gördülékeny vonalakkal és meleg szépia és lágy fekete árnyalatokból álló visszafogott palettával csodálatosan elevenedik meg. Az alak világos, szinte éteri arca gyönyörű kontrasztot alkot a gazdag textúrájú, prémmel díszített kabáttal és a fején trónoló, tollakkal ékesített hatalmas kalappal, mely kifinomult nagyszerűséget sugároz. A művész technikája, amelyet folyékony és kifejező vonalak jellemeznek, dinamikus, mégis lágy ábrázolást hoz létre, amely lehetővé teszi, hogy az ülő alany nyugodt, mégis magabiztos tekintete erőteljesen emelkedjen ki az egyszerű háttérből.

A kompozíció ügyesen egyensúlyoz a részletesség és az utalások között, a néző figyelmét a nő finom arcélei és ruházatának részletes eleganciája irányítja. A fény és árnyék játéka felerősíti a térbeli hatást, és élettel, mozgással tölti meg a képet annak egyszerűsége ellenére. Érzelmileg a mű a misztikum és vonzerő keverékét közvetíti, arra ösztönözve bennünket, hogy elképzeljük ennek a méltóságteljes hölgynek a személyiségét és történetét. Történelmi értelemben a mű a Belle Époque divatját és esztétikai érzékét tükrözi, megragadva a nőiesség és a kecsesség lényegét a 20. század eleji művészi újítások és stílus megközelítésén keresztül.