Ez a megható mű a Hibiya park tavaszi békés napját ragadja meg, finoman beágyazva a városi tájba. A perspektíva egy kanyargós ösvény mentén vezet, melyet élénkpiros, fehér és lila virágzó bokrok szegélyeznek, mintha a tavasz finom ébredése lüktetne bennük. Két alak—egy nő és egy gyermek—kézen fogva sétál, tradicionális japán mintás ruhában, hátukat fordítva a nézőnek, mintha meghívnának minket nyugodt utazásuk követésére. A háttérben egy impozáns épület óratornya emelkedik a pasztellszínű ég felé, természetesen keretezve sötétzöld levelekkel, amelyek a kompozíció szélén fókuszálják a tekintetet az építészet és a természet harmonikus egyensúlyára.

Hasui Kawase jellegzetes fametszet technikájával készült mű ez, mely finom vonalakat és lágy színátmeneteket ötvöz, finom színpalettával, amely a reggeli fényt idézi. A kompozíció az óratorony szögletessége és a fák, virágok organikus puhasága között egyensúlyt teremt, meditatív kontrasztot alkotva. Érzelmileg nyugalmat és nosztalgiát sugároz, elmélkedésre hívva a mindennapi pillanatok múló szépségéről. 1936-ban készült, a modernizáció és hagyományok párhuzamos jelenlétének időszakában Japánban, jelentős példája a shin-hanga mozgalomnak.