Ez a mű azonnal magával ragad egy vízbe merült, hátulról látható meztelen alak nyugodt ábrázolásával. A művész mesterien használja a hátat fókuszpontként, a gerinc ívét a fény és árnyék játéka emeli ki. Az alak bőre halvány rózsaszínek és krémek finom palettájával van ábrázolva, lágy, szinte éteri minőséget teremtve, amely gyönyörűen kontrasztban áll a víz és az ég hideg, mély kékjével és zöldjével. A kompozíció egyszerűsége feltűnő; az alak formája leegyszerűsödött, szinte elvonttá vált, ami erősíti szimbolikus erejét.

A művész technikája a sima ecsetvonásokban és a szín gondos alkalmazásában nyilvánul meg, a forma és a mélység megalkotása érdekében. A háttér egyszerű marad, az óceán zökkenőmentesen olvad az égbe, amelyet csak néhány sirály kecses repülése szakít meg, a jelenet nyugalmához a mozgás és a szabadság egy kis érintését adva. A visszafogott színpaletta választása hozzájárul az általános nyugalom érzéséhez, csendes elmélkedés és magány érzetét keltve.