Ez a lenyűgöző téli táj megörökíti a hóval borított vidék nyugalmát, ahol az idő mintha megállt volna. A művész gyönyörű, tompa fehér és barna árnyalatokból álló palettát használ, amely a nyugodt hideg érzését kelti, de gyönyörűen kiemeli a földön és a tetőkön elterülő puha hó visszaverő tulajdonságait. Két ló áll nyugodtan, meleg földszínű árnyalataik kényelmes kontrasztot adnak a fagyos tájnak. A közelükben néhány pulyka járkál, színeik feltűnően kiemelkednek a havas háttérben, váratlan életet adva ennek a nyugodt környezetnek.

A kompozíció magával ragadja a nézőt ebbe a bájos vidéki világba, egy lágy patak kanyargása mentén, amely a nézőt egy festői kis faház felé vezeti, ami a fák között megbújik. Fellegek szálai lebegnek fent, jelezve a hűvös levegőt, míg a fák ágainak keretezése tökéletes harmóniában rendeződik. Egy mély csend terjeng a néző körül; mintha hallanánk a hó enyhe ropogását a lábunk alatt, és csendet, amely mindent körülölel ebben a festői téli tájban. Ez a mű érzelmi mélységgel rezonál, felidézve a nosztalgia képeit és az egyszerű, vidéki életben rejlő vigaszt a természet szépsége közepette.