A portré egy méltóságteljes urat ábrázol, feltehetően építészt, amit igazol, hogy kezében építészeti terveket tart, és a fájl neve is utal erre. A kép színeiben visszafogott, tompa zöld és földszínek dominálnak, melyek nyugodt kifinomultságot tükröznek. A férfi fehér porhullatott haja és csipkés nyakkendője a 18. század eleganciáját idézi, míg a közvetlen tekintet magabiztosságot és intelligenciát sugároz. A művész lágy, majdnem bársonyos ecsetvonásokkal emeli ki a ruházat textúráját és az arc finom formálását, élethű jelenlétet teremtve, amely elmélyülésre hívja a nézőt. A sötét, visszafogott háttér kontrasztot képez a figurával, kiemelve annak jelenlétét, és a hangsúlyt az arckifejezésre és a kéz mozdulatára helyezve.

A mű példázza, hogy a művész nem csupán hasonlóságot tud megragadni, hanem az alany szakmai identitását is. Az építészeti tervek beillesztése narratív mélységet ad, hangsúlyozva a foglalkozást és az intellectust. A portré a társadalmi státusz és eredmények megörökítésének korszakában készült, így egyensúlyt teremt személyes jellem és szakmai büszkeség között. Az érzelmi hatás tisztelet és csodálat — az intellektus ünneplése, amely túlmutat a puszta ábrázoláson, és az 18. század végi spanyol esztétika ideáljait tükrözi.