
Műértékelés
A vászon zsigeri energiával robban; a halál és a kihívás kaotikus tánca bontakozik ki a szemünk előtt. A levegőt feszültség hasítja át, az acél csatája és az elesettek kétségbeesett kiáltásai. A lovak felágaskodnak, szemük vad a félelemtől és az agressziótól, a csata örvényébe szorulva. Az ecsetvonások őrjöngőek, szinte erőszakosak, megragadják az esemény nyers közvetlenségét. Szinte érezni a puskapor szagát és a szúrást a levegőben.
A kompozíció a kontrollált káosz mesterkurzusa. Az alakok egy kétségbeesett harcba zárva, testük a gyötrelemtől és a kihívástól eltorzulva. A fény láthatatlan forrásból ered, éles árnyékokat vetve, amelyek kiemelik a jelenet brutalitását. A korlátozott paletta, melyet a földszínek, a vörösek és a fény és a sötétség éles kontrasztja ural, felerősíti az érzelmi hatást. Ez egy festmény, amely a torkánál ragad meg, és nem engedi el. Rákényszerít, hogy szembenézz a háború realitásával és az emberi akarat legyőzhetetlen szellemével.