A jelenet egy drámaként bontakozik ki, egy időben megfagyott pillanat, amely a konfliktusra és az érzékiségre is utal. Egy lovag, ragyogó páncélba öltözve és egy fenséges tevét meglovagolva, áthatol egy zöld erdőn. Tekintete, bár homályos, a céltudatosság érzését közvetíti, talán egy küldetést, vagy egy felfedezést, amely a küszöbön áll. A teve, az egzotikum szimbóluma, szinte a pihenés egy pillanatában van elkapva, feje felemelve, mintha a lombozat evésében szakították volna félbe. Az ecsetvonások lazák, olyan intenzitással, amely életet lehel a jelenetbe, megadva a nézőnek a művész saját izgalmának az érzését.