A jelenet csendes intenzitással bontakozik ki; egy polinéz világ, amelyet élénk tónusokban ábrázolnak. A levegő sűrűnek tűnik a trópusok illatától. Három nő foglalja el az előteret, mindegyik a szemlélődés egy pillanatában. Egy, kék pareóba öltözve, nyugodt megjelenéssel áll, míg ketten ülnek, testük nyugodt intimitást sugall. Egy kis csirkecsoport a földön csipkedi a szemeket, mit sem tudva az őket körülvevő emberi drámáról. A háttér egy egyszerű lakóhelyet mutat, melynek felépítése a sziget természetes anyagainak visszhangja, egy másik nő pedig az ajtóban ül, látszólag megfigyelve. A távolban lágy dombok emelkednek, tompa színeik lágy kontrasztot adnak az előtér élénkségének. A művész merész ecsetvonásai és a lapított perspektíva álomszerű minőséget ad a jelenetnek. A színek merészek, a zöldek, a kékek és a rózsaszín árnyalatai élénk, de békés légkört teremtenek.