Ez a finom portré egy elegáns hölgyet ábrázol, aki egy könnyed vonalakkal megrajzolt szék támlájára támaszkodva ül. A művész lágy, áramló vonalakkal és világos kiemelésekkel, melyek a ruhája áttetsző anyagán táncolnak, mesterien egyensúlyozza a fényt és az árnyékot, életre keltve a finom redőket és alakját. A földszínekből és meleg rózsás árnyalatokból álló paletta lágy, élénk hangulatot teremt. A haján ülő kalap elegáns divatosságot ad a megjelenéshez, miközben a finom kézmozdulat arra hívja a nézőt, hogy közelebbről tekintsen be a hölgy nyugodt világába.

A 19. század végén készült mű a Belle Époque korszakára jellemző rajz- és pasztelltechnikák kifinomult ötvözetét mutatja be. A finom vonalak és gyengéd árnyékolás az érzelmi finomságot hangsúlyozza, nem a drámai hatást, teret engedve a modell személyisége és a művész érzékeny figyelme közötti finom párbeszédnek. Ez a mű egy elegancia és stílus halk suttogása, megörökítve a csendes nyugalom pillanatát.