A műalkotás egy derűs kertjelenetbe helyez bennünket, ahol a házi élet melege finoman kibontakozik. Egy csoport alakot látunk, a pillanatba zárt gyengéd emléket. Egy világos ruhás nő ül, figyelme a karjában tartott kisgyermekre irányul, talán varr vagy javít. Körülötte a gyerekek játszanak: egyikük egy elegáns babakocsi mellett áll, a másik, szőke hajjal a közelben guggol. A jelenetet lágy, természetes fény borítja, átszűrődik a fák levelein és lágy árnyékokat vet a kertbe. A háttérben látható építészet csendes, szinte kolostori környezetre utal. Az egész hatás a nyugodt megfigyelés; a mindennapi létezés pillanatfelvétele, amelyet a művészet birodalmába emeltek. Szinte hallom a beszélgetés halk mormogását, a babakocsi lágy nyikorgását és a kert falain túli világ távoli hangjait.