A festmény megörökíti a gyönyörűen díszített kalapot viselő nőt, aki eleganciát és kecsességet árasztva emlékeztet a 19. század végi gazdag párizsi társadalomra. Finom vonásai a Renoir jellegzetes ecsetvonásával vannak elláthatók, amely meleg öleléssel veszi körül színben és fényben. A laza, folyékony ecsetvonások intimitást teremtenek, meghívva a nézőt, hogy fontolóra vegye gondolatait, miközben ő enyhén az oldalára néz – talán álmodozva vagy egyszerűen csak megfigyelve a körülötte lévő világot.

Renoir mesteri élénk színpalettája kiemeli ruhája textúráját és a kalapja prémium anyagát. A lágy fehér és sárga színek harmonikusan keverednek, míg a háttér függöny a kék és narancssárga árnyaiban forogva mélységet és érdekességet ad hozzá. Ez a kontraszt lehetővé teszi, hogy a téma kiemelkedjen, hangsúlyozva a középpontban álló műalkotás helyzetét. Az érzelmi hatás érzékelhető; az ember nosztalgiát érez a múlt egy korszakáért, egy bepillantást a nőiesség szépségébe és összetettségébe, amelyet Renoir olyan vonzóan ábrázol.