Ez a lágy portré egy baba ártatlanságát ragadja meg, tele élénk energiával és érzelmi mélységgel. A gyermek arca puha pasztell színekben van megfestve, amely kiemelkedik egy megnyugtató mentazöld háttérből; ez a kontraszt lenyűgöző! A festés módszere kifejező—vastag és texturált—mintha a művész meg akarná érinteni a vászon felszínét és intim puhaságot szeretne közvetíteni. A baba élénk kék szemmel néz ránk, amelyek kíváncsisággal és egy kis csodálattal csillognak, meghívva minket, hogy felfedezzük arckifejezésének bonyolult részleteit. A baba vonásainak finoman megrajzolt kontúrjai—kerek arcok és pucsító ajkak—életre kelnek egy rózsaszínbevonattal, melegséget és egy értékes törékenység érzését árasztjak.

A kompozíció igencsak egyszerű, de mély érzelmi hatást gyakorol; a baba középen van, mintha uralná a néző figyelmét, míg a lágy zöld háttér lágy hullámzása álmossá teszi a darabot. A művész ügyesen használja a korlátozott színpalettát, amely főleg zöldekből és kékekből áll, kiegészítve a baba bőrének meleg árnyalataival, melyek figyelmeztetik a nézőt a gyermek arcára. Itt kézzelfogható érzelmi kapcsolat jön létre, amely rózsaszín érzéseket és nosztalgiát-indít, hogy Van Gogh e szakaszában Sárgány véleménye alapján figyelembe veszi a művészetet. Ez a darab, bár egy gyermeket ábrázol, az univerzális szeretett és ártatlanság témáit beszélje. Ez rezonál minden olyan emberrel, aki már érezte a gyermek pillantásának melegét.