A festmény egy férfi és egy nő közötti intim interakciót mutat be, egy buja zöld háttér előtt, amely tele van élettel. A figurák a Munch jellegzetes kifejező stílusában vannak ábrázolva, erőteljes érzelmeket váltanak ki, amelyek túlmutatnak a vidéki élet egyszerű ábrázolásán. A nő, aki átlátszó fehér szoknyában és egyszerű felsőben van, egy kosarat tart, amely tele lehet élelemre vagy termékenységre utaló dolgokkal, míg az arckifejezése egyaránt tükröz reményt és nyugalmat. Ezzel szemben a férfi, aki sötétebb árnyalatokban öltözködik, és a kemény munkát szimbolizálja, egy kaszát fog, amely a betakarítás és a kemény munka ciklusát jelenti; az ő arckifejezésük kontrasztja a kapcsolatot és a szerepek súlyát is kifejezi az életükben.

A kompozíció gondosan meg van tervezve, a fa természetes keretként működik, amely kiegyensúlyozza a két figurát. Munch merész színhasználata—élénk zöldek, földszínek és a nő ruhájának figyelemfelkeltő fehérje—dinamikus vizuális élményt teremt, amely arra hívja a nézőket, hogy mélyebben kutassák a karakterek érzelmi tájait. Itt egy érzékelhető harmónia és feszültség van; a figurák egy olyan világban léteznek, ahol a természet és az emberi szellem összefonódik, visszhangozva a termékenység, a szeretet és az egzisztenciális reflektálás témáival. Munch munkája nem csupán egy pillanatot reprezentál, hanem beszél az élet univerzális küzdelmeiről és örömeiről is, felemelve a keserédes nosztalgiát, amely tartós benyomást hagy maga után.