A jelenet lágy, szórt fénnyel bontakozik ki, ami felhős napot sejtet. A buja zöld növényzet uralja az előteret, a textúrák szőnyege a művész ügyes ecsetvonásaival. Egy sűrű sövény és egy bokorcsoport vonzza a tekintetet, leveleik különböző zöld árnyalataiban jelennek meg, ami élénk, szinte tapintható minőséget sugall. A kompozíció ezután kecsesen átvált egy napfényes rétbe, ahol a művész mesterien ragadta meg a fény és az árnyék játékát.

A távolban fenséges hegyek emelkednek, formájukat légköri perspektíva lágyítja. A művész tompa zöldek, kékek és földszínek palettáját használja, a nyugalom érzetét keltve. A vízesések lezuhannak a hegyoldalon, egy csipetnyi drámát és mozgást adva. Az általános hatás derűs szépség, amely a nézőt a táj csendes nagyszerűségébe menekülésre hívja.