Ebben a lenyűgöző, 17. századi, középső időszakból származó munkában meg vagyunk bűvölve egy fiatal lány finom jelenlétől, amelyet egy elegáns kalap alatt kereteznek, lágy vonalakkal és gazdag textúrákkal. A kalap, egyedi csíkos mintájával, úgy tűnik, visszhangzik a vásznon táncoló játékos fényt; érdekes árnyékokat vetve fokozza fiatalos, mégis zárt, nyugodt megjelenését. Bőre egy lágy, szinte túlvilági ragyogással fénylik, gyönyörűen kontrasztálva gazdag kék ruhájával; a puha anyag szinte érintésre hív. Miközben ül, tollat tartva a kezében, tekintete intim párbeszédre vonz minket; úgy tűnik, hogy kifejezetlen gondolatokat tükröz, egy pillanat, amely a luxus szövet redői és környezete között időben megfagyott.

A kompozíció figyelemre méltóan intim; a lány alakja kissé a néző felé fordul, izgalmas kapcsolatot teremtve. A fény használata ebben a darabban mestermunka—Vermeer ügyesen kontrasztba állítja a lágy kiemeléseket a mélyebb árnyékokkal, melegséget és mélységet adva a jelenethez. Körülötte a háttér lágy arany árnyalatokkal van díszítve, amelyek úgy tűnik, hogy a lány belső világát sugallják, talán a zene vagy a művészet világába utalva—az alkotás birodalma, amely lenyűgözi őt és így minket is. A környezeti színek és textúrák együtt egy nyugodt érzést keltenek, mintha titokban bepillantunk egy inspiráló pillanatba, amely a valóság és az álom között lebeg, ahol az idő egy pillanatra megáll.