A mű egy bibliai jelentőségű jelenetet ábrázol, részletes és kissé stilizált megközelítéssel. A központi fókusz a három bölcs érkezése, akik tevéken ülnek, és egy olyan város felé közelednek, amelyet jellegzetes építészeti stílusa jellemez – boltíves szerkezetek és szilárd, impozáns épületek. A művész keresztező árnyékolása és gondos vonalvezetése mélység- és textúraérzetet kelt, különösen a tevék díszes borítóinak és az égbolt finom árnyalatainak megjelenítésében. Az előtérben különböző emberek alakjai láthatók, néhányan hagyományos ruhákban, ami a jelenet nyüzsgő környezetének érzetét kelti.

A kompozíció gondosan kiegyensúlyozott. A művész fény- és árnyékhasználata a dráma és a tisztelet érzetét is sugallja. A mű tárgyából származó történelmi kontextus összhangban van a Vízkereszt bibliai elbeszélésével, erősítve vallási jelentőségét. Az általános hangulat a csendes várakozás és az odaadás, amelyet a figurák koncentrált tekintete és a derűs háttér emel ki.