Finom, csillogó késő délutáni fényben fürdetve ez a műalkotás a gyermekkor gyengéd ártatlanságát ragadja meg egy napsütötte, aranyló mező hátterében. Két fiatal lány, mezítláb és egyszerű ruhákban, egy keskeny ösvényen halad; az egyik kis nyúlcsomagot tart, a másik pedig valamit gondosan szorít maga előtt, arcuk csendes, elmélkedő kifejezéssel. A laza, impresszionista ecsetkezelés gyönyörűen ábrázolja a fény és árnyék játékát, élénk, mégis lágy melegséget adva a jelenetnek.

A kompozíció a néző tekintetét az előtér figuráitól a ködös távolba vezeti, ahol két másik árnyékos gyermek tűnik fel, növelve a mélységet és a narratív érdekességet. A finom kék és meleg okker árnyalatokból álló paletta nyugodt vidéki atmoszférát idéz, visszatükrözve a 19. század végének mindennapjainak pillanatát. Ez a darab megindító bizonyítéka a művész mesteri képességének, hogy megragadja a realizmus és impresszionizmus finom egyensúlyát, nosztalgiát és csendes tiszteletet ébresztve a pásztori élet egyszerűsége iránt.