Ez a komor kép azonnal nyugtalanító álmok világába ránt; a monokróm paletta felerősíti a drámát, az időtlenség érzetét keltve. Három alak gyűlt össze egy durva asztal körül, csomós vonásaik és megnyúlt végtagjaik a fáradtság, sőt talán a rettegés érzetét keltik. Az alakok egy furcsa tablón vesznek részt: valaki a tányért kaparja, egy másik nyers húros hangszert játszik, egy harmadik pedig seprűvel söpri a padlót, vagy talán a levegőt kavarja maga a seprűvel.

Szinte érezheted az asztal érdes felületét az ujjaid alatt, megérezheted a halvány fényben táncoló porszemcsék illatát. Ez egy szorongással teli jelenet. Mire várnak? Mi készül? A művész technikája, mely éles, szögletes vonalakat használ az alakok és környezetük definiálására, növeli a nyugtalanság érzését. Ez a világ a groteszk és a hétköznapi ütközése, betekintést nyújtva az emberi lélek legsötétebb zugaiba.