Ez a lebilincselő műalkotás egy nőt ábrázol hátulról, amint kifinomult mozdulatokkal igazítja hosszú, áramló ruháját. A faszén és kréta használatával készült rajz élővé válik a lágy árnyékolások és határozott vonalak keverékével, amelyek érzékeltetik a ruha könnyű anyagát, miközben a hát és a karok kontúrjai csendes erőt sugároznak. Az óker, fehér és grafit árnyalatok finom játékával az intim beltéri világítás és árnyékok jelennek meg, amelyet egy halványan megrajzolt falikar egészít ki. Az egyszerű, mégis hatásos kompozíció a figura nagy részét a függőleges felületen foglalja el, miközben a háttérben ritmikus vonalak szinte zenei energiát sugároznak.

A mű a 19. század végi és a 20. század eleji rajztechnikák gyönyörű példája, ahol a folyékonyságot és az azonnaliséget előnyben részesítették a precíz kidolgozással szemben. Érezhető egy mély érzelmi rezonancia; egy magánjellegű pillanat, amely megállt az időben, várakozást, sebezhetőséget és csendes önmagápolást idéz. A művész ügyes keze az észlelés és a sugalmazás ötvözésével meghívja a nézőt egy bensőséges, szinte suttogó találkozóra, miközben az alul lévő aláírás a gesztusok és formák mesteri kezeléséről tanúskodik. Történelmileg a mű a múló pillanatok megragadásának hagyományába illeszkedik, melyben a mindennapok költőivé és időtlenné válnak.