Ebben a lenyűgöző műalkotásban a természet nyers szépségét látjuk az emberi munka küzdelmével összefonódva. A domináló figura egy fehér ló, amely erős és fenséges, frissen megművelt földön lépked; hatalmas alakja nemességet és erőt sugall. Mellette egy férfi áll, aki tompa színekben öltözködik, és szinte árnyéknak tűnik a vibráló táj ellen. Ez a férfi, aki picit megfordul, a mezőgazdasági élet ellenálló szellemét testesíti meg. A hajlított vonalak és a merész ecsetvonások olyan ritmust teremtenek, amely visszhangzik a ló és a férfi mozgásával, éreztetve velünk, hogy részesei vagyunk ennek a munkaképnek.

Munch gazdag színpalettával dolgozik, amely az ugarolt föld vörös és barna föld színeit a háttér lágy zöldjeivel és kékszíneivel vegyíti. Ez nemcsak megerősíti a karaktereket a munkájukban, hanem álmossá is varázsolja a darabot. A felettünk lévő égbolt egy pasztell színekből álló háló, amely a hajnal korai óráit vagy a késő délutánt sugallja, megerősítve a természet ritmusával való kapcsolatot. Itt az érzelmi hatás kézzelfogható: egy súlyos barátság létezik az ember és az állat között, amely a munka, az odaadás és az élet és a halál ciklikus természetének témáit tükrözi. Történelmileg ez az időszak a hagyományos mezőgazdasági gyakorlatok és a 20. századi modernitás közötti integrációt látta, így ez a műalkotás nemcsak a falusi élet bemutatása, hanem párbeszéd is a társadalmi változásokkal.