A jelenet nyers realizmussal bontakozik ki, három alak uralja a kompozíciót. Két erős férfi, talán munkatársak, óvatosan visznek egy harmadikat, aki egyértelműen megsérült. A sérült férfi, fehér ingbe burkolva, társai támogatásával, akiknek arckifejezése a gond és az elszántság keveréke. A művész mesterien használja a fényt és az árnyékot a jelenet súlyának hangsúlyozására; az alakokat a mennyből érkező diffúz fény öleli, ami komolyságot kölcsönöz. A háttér egy építkezést tár fel, részben felépített állványzattal és daruval, utalva arra a környezetre, ahol a baleset történt. A paletta visszafogott, földszínekkel és tompított kékekkel, ami erősíti a súlyosság és a szomorúság érzését. Ez a nyers emberi tapasztalat jelenete, a nehézségek, a szolidaritás és az ember sérülékenységének megrendítő ábrázolása a kemény valóság előtt.